Az Európai Bizottság hivatalosan is nyilvánosságra hozta a “megszállt területeken” (vagyis az 1967-es fegyverszüneti vonalakon kívül eső területeken) előállított izraeli termékek elleni szankciós politikáját. A világon több mint 200 országok közötti területi vitát tartanak nyilván, Brüsszel mégis kizárólag Izraellel szemben alkalmaz ilyen megkülönböztetést. Frissítés: Magyarország nem alkalmazza az izraeli termékek megkülönböztetésére szolgáló telepes-bélyeget - jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter Jeruzsálemben.

Boris Johnson londoni polgármester Jeruzsálemben “legnagyobb ostobaságnak” nevezte az uniós döntést, amelyet a térség egyetlen nyílt társadalmú, plurális államával szemben hoztak “kordzakós, balos akadémikusok sürgetésére”. Johnsont nyilatkozata után halálos fenyegetések érték, és törölték a palesztin területeken tervezett programjait.

Boris Johnson az Olajfák-hegyén, Jeruzsálemben

A Kelet-Jeruzsálemből, a Nyugati-partról és a Golán-fennsíkról származó termékek már 2003 óta nem részesülnek az EU és Izrael közötti kereskedelmi megállapodás nyújtotta vámkedvezményekből és az uniós hatóságok külön számkóddal különböztették meg az ilyen árúcikkeket.

Most ezt a tilalmi listát az Európai Bizottság hivatalosan is megerősítette, amivel izraeli vélemények szerint Brüsszel politikai nyomást akar gyakorolni a palesztinokkal való tárgyalások újraindítása érdekében. Az Európai Unió szerint csupán technikai kérdésről van szó, az izraeli kormány szerint viszont a lépés egyértelműen diszkriminatív.

Az egyik goláni borászat az EU-döntés elleni tiltakozásul Dávid-csillagos kupakokkal látja el palackjait

“Meghökkentő és bántó, hogy az EU kettős mércét alkalmaz Izrael tekintetében, amikor több mint kétszáz más területi vita is folyik a világban, beleértve az Európai Unión belül vagy annak szomszédságában zajló vitákat is.” - írja az izraeli külügyminisztérium nyilatkozata, amely szerint

Cinikus és alaptalan az állítás, hogy ez pusztán technikai kérdés.

Az uniós szégyenbélyeg egyaránt rákerül a goláni borokra, a júdeai dombok közöt termő narancs és gránátalma szállítmányokra, a holt-tengeri Ahava kozmetikumokra, a világmárkának számító Sodastream üdítőital készülékekre, a jeruzsálemi zsidónegyedben készített menórákra és más vallási- vagy emléktárgyakra.

A Sodastream nyugati-parti üzeme 80%-ban palesztin munkásokat alkalmazott. A nemzetközi bojkott miatt a cég 2015. szeptemberében a Negev-sivatagba költöztette a termelést

A szankciók nem csak termékeket, hanem oktatási intézményeket, mint például az 15 ezer diákkal működő Arieli Egyetemet is érintik, valamint a területeken szolgáltatásokat nyújtó telekommunikációs cégeket és bankokat is.

Zsidó árúk bojkottjára szóló felhívás 1933-ból, amikor a Német Harmadik Birodalom elnökét még Paul von Hindenburgnak hívták

Több mint 80 évvel a zsidó boltokat és gazdasági érdekeltségeket megbélyegző náci rendelkezések után

Brüsszel most a telepes-bélyeggel pária-államnak minősíti Izraelt,

és így azoknak a szélsőséges erőknek ad igazat, akik tagadják Izrael puszta létezéshez való jogát is. Magyarország is válaszút elé kerülhet, hogy alkalmazza-e a brüsszeli direktívát vagy folytatja az eddigi politikáját, amely egyetlen olyan magyarországi civil szervezetnek sem juttat állami támogatást, amelyek támogatják az Izrael elleni bojkottot.