"Ha akarjátok, nem álom" (Herzl Tivadar)

Magyarország nem támogat bojkottot hirdető civil szervezetet

Jerusalem Post: Sikeres volt Trócsányi László első útja Izraelben

2015. november 02. - eisen64

trocsanyi-laszlo-superiorhirek_hu.jpgTrócsányi László magyar igazságügyi miniszter október végén először járt Izraelben, ahol hosszú interjút készített vele a Jerusalem Post, a zsidóság magyarországi aktuális helyzetéről és a migránsválság tanulságairól. Trócsányi többek között kritizálta az Európai Unió gyengeségét és azt, hogy lemondott a zsidó-keresztény értékekről. A Jerusalem Post szerint az izraeli kormány nem talált olyan állami támogatásban részesülő magyar civil szervezetet, amely támogatná az Izrael elleni bojkottot.  Az alábbiakban a teljes cikk fordítása olvasható. 

A magyarországi jobbközép kormányzat kritikusai talán nem mindenben értenek egyet Trócsányi nézeteivel, de el kell ismerniük, hogy a miniszter meglehetősen nagy intellektuális tekintély ahhoz, hogy komolyan kelljen őt venni.

Izraelhez hasonlóan Magyarországot is keményen kritizálták a migránskérdések kezelése kapcsán, bírálatok érték a civil szervezetek részéről is, és kétségbe vonják, hogy Magyarország meg tudja tartani az egyensúlyt a kollektív és egyéni jogok között. Trócsányi úrnak azonban, aki már több európai országban volt nagykövet, minden kritikára van jól kigondolt válasza.

A miniszter magyarul adott interjút a The Jerusalem Post című folyóiratnak egy héber tolmács segítségével, és számos kérdésben fejtette ki álláspontját. Trócsányi első Izraelben tett látogatása során azt tartotta a legfontosabb üzenetnek, hogy kifejezze elismerését a zsidó állam, valamint a magyar történelemben fontos szerepet betöltött zsidók felé.

„Igazságügyi miniszterként rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a zsidók szerepét megfelelően értékeljük Magyarországon” - nyilatkozta, majd megjegyezte, hogy hazájában a zsidóság a harmadik legjelentősebb kisebbség.

Rátérve az integráció kérdésére, Trócsányi kifejtette, hogy a zsidók más nemzetekhez képest jobban tudtak integrálódni, valamint történelmi szerepük is sokkal meghatározóbb volt Magyarországon, mint más nemzetekben a 19. században, amelyet a magyarországi zsidóság aranykorának nevezett.

28893_trocsanyi_laszlo_a_madi_zsinagogaban.png

Trócsányi László Tokaj-Hegyalján, a mádi zsinagógában

„Óriási elismerés illeti a zsidókat, mind az 1848-as forradalom és szabadságharc idején betöltött vezető szerepük, mind gyönyörű zsinagógáik és kulturális értékeik, mind pedig a 2. világháború előtti időszakban akár jogászként, akár parlamenti tagként elért eredményeik miatt” – tette hozzá.

Kis szünet után elkomorodva megjegyezte, hogy a történelemnek ez a pozitív szakasza lezárult a második világháborúval, és ezután olyan vészterhes és fenyegetett időszak következett, amit soha nem lehet elfelejteni.

Mindezekre visszaemlékezve Trócsányi elmondta: ez volt az egyik oka annak, hogy meglátogatta a Yad Vashemet, és egy koszorúval fejezte ki tiszteletét a tragikusan meggyilkolt áldozatok felé.

Trócsányi egy történelmi áttekintéssel folytatta; beszélt a zsidók elnyomásáról és a magyar identitás formálódásáról az igazi, hamisítatlan szocializmusban, ami a kommunista éra évtizedei alatt alakult ki Magyarországon.

Amikor 1991-ben a Szovjetunió összeomlásával a kommunizmus véget ért, a nemzetnek újjá kellett születnie, és az embereknek újra fel kellett fedezniük a gyökereiket és azt, hogyan tudnak kialakítani egy egységet biztosító nemzeti identitást és alkotmányt.

A nemzeti megújulás részeként megrendezésre került egy zsidó fesztivál is, amelyen az a megtiszteltetés érte Trócsányit, hogy ő nyithatta meg saját városában, Szegeden, az ünnepséget, és sokakat emlékeztethetett arra, mi is volt a Holokauszt.

A Magyarország és más EU tagállamok között napjainkban mutatkozó nézeteltéréseknek számos oka van; vita alakult ki többek között azzal kapcsolatban, hogy milyen szigorúan kell őrizni a határokat a Szíria felől áramló migránsok százezreivel szemben.

Az igazságügy miniszter sok kérdésben dicsérte az EU-t, ám ugyanakkor élesen bírálta a gyengeségéért, és hogy nem védelmezi a zsidó-keresztény értékeket.

Arra a megjegyzésre reflektálva, miszerint Magyarországon még eléggé gyerekcipőben jár a demokrácia, elmondta: „sok intézményt létesítettünk, de most arra kell tenni a hangsúlyt, hogy megszilárdulhasson az identitásunk és a közös értékeink – ez pedig olyan cél, amit meghiúsíthat a nagyszámú szíriai migráns.”

A Post megkérdezte Trócsányit, hogy Magyarországon a migráns kifejezést részesítik-e előnyben viszonylagos semlegessége miatt, esetleg a legpozitívabb színezetű „bevándorló” jelzőt, amelyet a legtöbb emberi jogi szervezet is használ, vagy a „behatoló” kifejezést, amely mindközül a legnegatívabb csengésű, és amelyet például Izraelben használnak azokra az afrikaiakra, akik illegálisan lépik át a határokat.

A migráns szót választotta, mondván, hogy ismert az emberek motivációja, ami miatt egy másik országba vándorolnak, és azt el is hagyják, amint alkalmuk nyílik rá, valamint hozzátette, hogy nagyon fontos különbséget tenni a tényleges menekültek és az illegális bevándorlók között.

Trócsányi kétségbe vonja, hogy azok közül, akik jönnek, tényleg mindenki szíriai lenne és, hogy valóban veszélyben lenne személyes biztonságuk. Halkan megjegyezte, hogy szerinte sokan közülük más Közel-Keleti országokból érkeznek, akik, amikor hallottak az Európa felé megindult szíriai migrációról, gyorsan becsatlakoztak.

Panaszkodott amiatt, hogy sokan papírok nélkül érkeznek, visszautasítják, hogy ujjlenyomatot vegyenek tőlük, ami pedig az alapvető eljárás része, és nem értik meg, hogy az EU nem tudja mindegyiküket azonnal befogadni.

Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti ünnepén Trócsányi emlékeztetett arra, hogy helye van a migránsok befogadásának ott, ahol ez kivitelezhető. Felidézte, hogy magyarok is mentek keresztül hasonló helyzeten: a forradalom kitörése után – amelyet végül levert a Szovjetunió – egy hét alatt csaknem 250 ezer magyar hagyta el az országot.

Nagy különbség van azonban azok között menekülő magyarok és a mostani migránsok között. Akik akkoriban elhagyták az országot, osztrák táborokba kerültek, együttműködtek Ausztriával, és megvárták, amíg a hatóságok továbbirányították őket. A mostani bevándorlók hullámát ezzel szemben úgy jellemezte, mint akiknek nincs türelmük.

Továbbá Trócsányi felidézte azt a 20-30.000 migránst is, akiket a volt a Jugoszláviából fogadtak be, amikor az állam a polgárháborúk miatt összeomlott. Azon menekültek mindegyike türelmes volt, betartotta a szabályokat és a többségük végül haza is tért.

Trócsányit elkeserítette, hogy lényegében mind a 200.000 migráns, akit Magyarországon regisztráltak, elhagyta az országot és továbbment Németországba, tehát a migránsok túlnyomó része csak tranzitzónaként használja az országot és határait, csupán átmeneti megállónak tekintik egy másik célállomás felé.

Arra a kérdésre, hogy mennyi migráns akar Magyarországon letelepedni, ezt a választ adta: „kár erről beszélni, mert senki sem szeretne maradni. Mindannyian Németország felé akarnak továbbmenni.”

Izraelhez képest, ahol 60 napos határidő van arra, hogy a bevándorlók menekültstátuszát felülvizsgálják - bár jelenleg az afrikai bevándorlók esetében ez elhúzódhat 1-2 évre, vagy akár hosszabb időre is -, Magyarországon átlagosan fél évet vagy még kevesebb időt vesz igénybe ez a folyamat.

Komolyabbra fordítva a szót kifejtette, hogy minden kormánynak szüksége van arra, hogy védekezzen a lehetséges zavargásokkal szemben annak érdekében, hogy meg tudja védeni a határon élő polgárainak jogait. Hozzátette: nagyon büszke volt arra, hogy Magyarország kerítést épített a határai megőrzésére az illegálisan betörő migránsok áradatával szemben.

A Magyarország migránspolitikáját ért kritikákat többek között arra vezette vissza, hogy a magyar jobbközép kormánypárt már 2010 óta meglehetősen népszerűtlen néhány olyan gazdasági rendelkezése miatt, amivel Magyarország gazdáságát szerették volna stabilizálni, de amely rendelkezésekkel megsértettek bizonyos érdekeket. Sok újonnan meghozott törvényről úgy beszéltek, mint Magyarország egyéni útkereséséről, és kifogásolták azt, hogy nem várták meg az EU iránymutatását. Izraelnek is kemény kritikákkal kellett szembenéznie egy politikai döntése miatt, amivel közel 50 000 afrikai migránst utasított ki az országból, de Trócsányi inkább a Magyarországi helyzet megvitatására fókuszált.

A magyar és az izraeli NGO-t összehasonlítva mindkét szervezet kritizálja a saját kormányát. Trócsányi azt állítja, hogy a 60 ezer NGO-s közül nagyon sokan erősen bírálják a magyar kormányzatot.

Elmondta azt is, hogy sokszor ellenőrzik a javaslataikat, és vannak jó ötleteik, ugyanakkor hangsúlyozta azt, hogy bár az NGO-sok ismertethetik álláspontjukat a demokratikus vitákban, a kormányé a felelősség, hogy olyan döntést hozzon, amellyel az embereket megfelelő módon tudja képviselni. Hozzátette: „aki vitatkozni akar, annak lehetőséget adunk, hogy elmondja a véleményét, de arra kell törekednünk, hogy az igazunkat megvédjük”.

Mindez államközi szinten is zajlik – Trócsányi elmondta, hogy ideje jelentős részében más EU tagállamok előtt magyarázkodik; csakúgy, mint Izrael, aki szintén védekezni kényszerül a politikáját kifogásoló országokkal szemben. Trócsányi egyébként úgy érzékelte, hogy a tagállamok elfogadják az érveit.

Habár a magyar kormányt – Izraelhez hasonlóan – azzal vádolták, hogy bizonyos területekről kiszorította az NGO-t, ennek ellenére Trócsányi nem támogatja, hogy korlátozzák a szervezet működését, különösen az után, hogy az ország csak nem régen jött ki egy diktatórikus berendezkedésből. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy az NGO-nak tudnia kell, mi a munkája, és tisztában kell lennie azzal is, hogy a kormány ellenőrizheti, hogy a szervezet jogkövetően jár-e el (arra nem tért ki, mely törvényeket sérthették meg), valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány döntéseire mindenképpen fog visszajelzés érkezni a nyilvánosság részéről a választások során; ezt a folyamatot nevezte a demokrácia szívének.

Amikor Trócsányi találkozott Ayelet Shaked izraeli igazságügy-miniszterrel, egy kérdést nem érintettek: Shaked nem nyújtotta át azon magyarországi NGO-sok listáját, akik támogatták Izrael bojkottját. Később Shaked a Postnak elmondta, hogy minden igazságügy miniszter látogatása során át szokta adni a listát, és ennek elhagyásával talán burkoltan arra célzott, hogy magyarországi szervezetek nem érintettek ebben az ügyben.

Az NGO-ról szóló vita lezárásaként Trócsányi megjegyezte, hogy a kérdésben végül úgyis a bíróságok fognak dönteni, és bízik abban, hogy mindkét fél tisztességes elbánásban fog részesülni.

Rátérve arra az Izraellel kapcsolatos kérdésre, hogy vajon a Legfelsőbb Bíróság beavatkozott-e a Knesszet hatáskörébe azzal, hogy a kormány három menekültüggyel kapcsolatos döntését tette semmissé az elmúlt pár évben, Trócsányi egy részről – mint a magyar Alkotmánybíróság volt törvényszéki bírója - védelmébe vette a bíróságot azzal, hogy joguk van korlátok nélkül beavatkozni egy joghatóság feladatkörébe, még a függetlenségükbe is. Sok izraeli tisztviselővel ellentétben azt hangsúlyozta: fontos az, hogy a hazai jogszabályok megfeleljenek a nemzetközi jognak (Izrael egyébként többnyire önkéntesen alkalmazkodik ehhez a szabályhoz, de mindig fenntartja a jogot arra, hogy bizonyos kérdésekben másképp vélekedjen).

Ugyanakkor azt is elismerte, hogy Magyarország jelen pillanatban újragondolja a bíróságok szerepét, és felállít bizonyos korlátokat a joghatóságai elé, mindezt úgy, hogy ne csökkentese azok fontosságát. Nyomatékosan hozzátette, hogy nem szeretne részt venni a bíróságok kritizálásában.

(forrás: Jerusalem Post, fordította: meme)

A bejegyzés trackback címe:

https://cionizmus.blog.hu/api/trackback/id/tr188042788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.