"Ha akarjátok, nem álom" (Herzl Tivadar)

Sámson-akció: Atomcsapásra készülhetett Izrael 1967-ben a Sínai-félszigeten

A legendás győzelem sorozat: 50 éve kezdődött a hatnapos háború

2017. június 05. - eisen64

isr_planes.jpeg

A hadtörténelem egyik legváratlanabb győzelmét aratta Izrael az 1967. június 5-én kezdődött hatnapos háborúban, de ez a siker még a zsidó állam vezetőit is meglepte. Öt arab hadsereg készült arra, hogy a tengerbe szorítsa Izraelt, ráadásul mögöttük állt a kor egyik szuperhatalma, a Szovjetunió is. A fenyegető megsemmisülés fényében az izraeli hadvezetés utolsó lehetőségként arra készült, hogy demonstratív atomrobbantást hajt végre a Sínai-félszigeten - állítja egy Jeruzsálemben megjelent tanulmány. A "Sámson-akcióra" végül nem került sor, mert a "csodák hat napja" alatt az izraeli hadsereg minden fronton teljes győzelmet aratott.

A Jerusalem Post számolt be arról a jelentésről, amelyet egy történészcsoport készített a Wilson Center megbízásából. Még 1999-ben készített interjút Avner Cohen izraeli történész Jichák Jaakov nyugalmazott dandártábornokkal, aki elmondta, hogy egysége azt a feladatot kapta, hogy készítsen elő egy megfélemlítő erejű atomrobbantást a Sínai-félsziget egyik félreeső helyén. A cél az volt, hogy ha nem tudják feltartóztatni az egyiptomi diktátor, Nasszer elnök délnyugati irányból a félszigeten felvonuló hadosztályait, akkor egy nukleáris detonációval jelezzék: Izrael bármilyen áron kész megakadályozni azt, hogy alig két évtizeddel a holokauszt után újra a zsidóság teljes megsemmisítésére indított tervet.

sinai-peninsula.jpg

A Sínai-félsziget, ahol Izrael állítólag az atomrobbantásra készült

"Az ellenség azt üzente, hogy az utolsó szálig a tengerbe szorít bennünket. Ezt komolyan gondolták, és meg is volt hozzá az erejük. Hogyan állíthatnánk meg? Azzal, ha elrettentjük őket.

Kell valami, ami miatt megrettennek és feladják szándékukat

- magyarázta a terv célját Jichák Jaakov. A dandártábornok szerint az atomrobbantást kedvező időjárási viszonyok esetén Kairóban is látni lehetett volna. A korlátozott erejű töltetet két helikopter szállította volna a helyszínre, ahol egy parancsnoki állást is létesítettek már a hegyek között.

A tábornok vallomását mások szkeptikusan fogadják Izraelben. Michael Oren volt amerikai nagykövet szintén készített interjút a Jaakovval, de szerinte más források nem támasztják alá azt, hogy valóban létezett a Sámson-akció terve.

Pánikban a Kreml 

Az viszont ma már ismert, hogy 1967-ben a pánarab mozgalom farvizén terjeszkedő szovjet befolyás egyrészt biztosra vette a gyors győzelmet, másrészt komolyan aggódott a célegyenesbe forduló izraeli atomprogram miatt. Gideon Remez és Izabella Ginor közel-keleti orosz kapcsolatokra szakosodott újságírók 2007-ben publikálták részletes kutatásukat a dimonai reaktor fölött rendszeresen átrepülő MIG-25RB típusú kémrepülőkről. A.S. Bezsevecs ezredes még a Szovjetunió hőse érdemrendet is megkapta a Szentföld légterében végzett szolgálataiért. A 2900 km/h végsebességgel átszáguldó orosz gépeket a hangsebesség másfélszerese fölött már küszködő izraeli vadászgépek képtelenek voltak követni, így a szovjet pilóták kényelmesen fotózhatták az atomprogram alakulását.

Az öt évvel korábbi kubai rakétaválsághoz hasonlóan, csak éppen most a vörös oldalon, a Kremlben kitört az „Armageddon-pánik”, amikor a fotók vizsgálata után biztossá vált, hogy Izrael rövid időn belül atomhatalommá, ezzel pedig legyőzhetetlenné válik. Ez a rémület végigfutott az arab országokon is, akiknek a szovjet vezetés azt hazudta, hogy a zsidó állam napokon belül lerohanja Szíriát. Nasszer felült a provokációnak, és a szövetségese védelmében kizavarta a demilitarizált övezet békéjét szavatoló ENSZ-katonákat a Sínai-félszigetről, és teljes haderejével bevonult a félszigetre.

Ha a zsidók háborúval fenyegetőznek, akkor mi azt mondjuk: hajrá!

– nyilatkozta a magabiztos egyiptomi pilóták körében Nasszer a Bir Gafgafa légitámaszponton egy héttel a háború kitörése előtt.

A hatnapos háború így is bőven tartogatott váratlan fordulatokat, amint azt egy új videósorozat is bemutatja, amelyet az évfordulóra készített a Jerusalem University stábja. A tizenkét, egyenként 3 perces epizód napról-napra feldolgozza a háború előzményeit és lefolyását. A sorozat magyar változatát blogunkon is követhetik, az elkészült részeket folyamatosan közzétesszük: 

Az első rész: Miért harcolt Izrael?

A második rész: Egyiptom kiutasítja az ENSZ-ellenőröket a Sínai-félszigetről     

 

A harmadik rész: Egyiptom lezárja a Tirán-szorost

A negyedik rész: Megsemmisülés vagy győzelem - nem volt más választás

5. rész: A háború első napja

6. rész: A háború második napja

A bejegyzés trackback címe:

http://cionizmus.blog.hu/api/trackback/id/tr7212564451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Duplaxiii 2017.06.06. 10:33:34

Érdekes anyag.
De akit érdekel, annak számtalan dokumentum, elemzés érhető el, ez már a közelmúlt történelme, tehát semmi titok nincs benne.
Tudjuk, hogy a háború kimenetéhez az atomnak semmi köze nem volt.

Lazarbibi 2017.06.06. 19:09:02

Az elektronikai hadviselés fontosságáról ne feledkezzünk meg, mert ezt a háborút az döntötte el.

www.hadmernok.hu/2011_1_berki.pdf